Második nap, szombaton reggeli után a csoport nagy része buszba és kocsikba szállt, hogy ellátogassunk Veszprémbe a Királynék városába, amely Géza fejedelemnek is kedvenc tartózkodási helye volt. A város északi részén, egy alig 40 méter magas, meredek sziklahegy keskeny gerincén épült a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, egy várfallal körülvett óváros, amely betölti az egész dombtetőt. A falakon belül épült számos lakóház és egyéb épület, a székesegyház, a püspöki palota és több templom. A vár épületein látszik Veszprém egyházi jellege, polgári ház alig található benne. Az óvárosi rész XVIII-XIX. századi épületekkel övezett.

Veszprémben alapították az ország első püspökségét, melyet a hagyomány Gizella királynénak tulajdonított. Annyi bizonyos, hogy a "Szent Mihály püspökség" és székesegyháza 1002-ben már állt, míg az esztergomi érseki szék alapítása 1001-ben történt. 1242-re már kiépült a külső vár fala, a kettős főkapu bejáratával, tornyokkal és az ezek előtti palánkkal.
Fénykorát I. István és Gizella idejében élte a város. Ők alapították a Püspökséget, támogatásukkal épült meg a Szent Mihály Székesegyház, és az apácakolostor, ahol a magyar királyok koronázási palástja készült. Gizella a koronáját az itteni egyháznak adományozta, mellyel a települést a"Királynék városa" rangra emelte és a püspök királyné koronázási jogot kapott.
A 150 évig tartó török-magyar háborúk során Veszprém folyamatosan végvárként élte életét, többször cserélt gazdát. Veszprém a törökök megszállása idején megtört és várának környéke néptelenné lett A XVIII. századi konszolidáció során a város fokozatosan visszanyerte megyeszékhely jellegét, s mint püspöki székhely, újra fontos egyházi központ lett.
A vár központja a Szentháromság tér, ahol a fekete bazaltkövek mellett világos kockakövek jelzik az egykori belső vár falait. Itt látható a Koller Ignác veszprémi püspök egykori gazdagságát, hatalmát hirdető Érseki Palota is. Az 1776-ban elkészült palota terveit Fellner Jakab készítette.
A Szent Mihály Székesegyház története, a magyar történelem fontos emléke. Az István király által 996-ban alapított veszprémi püspökség székesegyháza az okiratok szerint már 1001-ben itt állt, a vár északi részén.
Az eredetileg román stílusban épült templomot a történelem során többször feldúlták, a török időkben szinte teljesen elpusztult, és a Rákóczi-szabadságharc sem kerülte el, 1704-ben Heister császári generális katonái felgyújtották.
A viharos időket megélt székesegyház újjáépítése Esterházy Imre püspök nevéhez köthető. Az 1723-ban, barokk stílusban helyreállított templom szinte a romokból épült fel, s lett újra az egyházmegye első számú temploma. Jelenlegi neoromán stílusát az 1910-es teljes átépítés során nyerte el.
A Padányi Bíró Márton püspök által 1750-ben készíttetett Szentháromság szobor szentjei között feltűnik Szent Márton, az építtető püspök védőszentje, Szent István, Szent Imre, Szent György és Mária Magdolna is, és az emlékművön megtalálható építtetőjének családi címere.

Veszprémi képek

Egyesület számlaszáma:
Szigetvári Takarékszövetkezet 50800018-15191050
Az egyesületnek e-mail: elnoksege@gmail.com
e-mail a honlapszerkesztőnek: nericsara1@gmail.com